Sziasztok! A nagy késéseim miatti lelkiismeretfurdalásom okán hoztam nektek egy novella részletet :) Remélem ez is elnyeri majd a tetszéseteket, és kapok pár komit is :) A többi, befejező részét hetente kapjátok majd ide :) Ez is olyan ajándék féle most tőlem nektek, amiért ilyen szorgalmasan olvastok engem, és komiztok! A friss pedig, na ez egy nagyon jó kérdés, hogy mikor jön, mert a ház itthon a feje tetején áll, és nem nagyon van időm írni :S De ez a rossz időszakom a jövőhéten elejével lezárul, és újra belevetem magam a blogolásba, végre a másik blogon is kaptok majd frisst, és tervezek majd, ha annak vége lesz, egy új törit is :P Na de nem untatlak titeket!
Jó olvasást!
Puszi, Bella
WEIRD LOVE
Rob szemszög
Elég régen volt már, mikor a barátnőm a legjobb barátomért dobott engem. Már vagy 4 éve nem hallottam róluk semmit. Ezek után nem is akartam. Miután a hátam mögött folytatott viszonyukat elég sokáig sikerült titkolniuk. Azóta egy komoly kapcsolatom sem volt. Nem érdekeltek a nők. Nem kerestem a társaságukat, és ők sem az enyémet. Átlagos srác voltam. Most is éppen a verandán ücsörögtem a két legjobb barátom társaságában. A sörömmel, és cigimmel a kezemben. Elmerenghettem nagyon a dolgokon, ugyanis egyszer csak azt vettem észre, hogy valaki szemből az ölembe ült. Felemeltem a fejemet, és láttam, hogy egy hosszú, barna hajú lány volt az, aki igencsak hiányos öltözetben volt. Ahogy az esti utcai fény engedte, hogy lássam, egy fekete necc harisnya, egy éppen hogy mellét eltakaró fekete top, és egy fekete mini szoknya, mind emellett egy magas sarkú fekete csizma volt csak rajta. Egyből tudtam, hogy csakis az utca sarkáról jöhetett.
-Szia szivi.–mondta édes hangon, és ajkait egyből enyémekre nyomta. Először kizökkentem egy pillanatra, de mivel ellenemre nem volt a dolog, így viszonoztam. Vadul téptük egymás ajkait, mikor elszakadt tőlem, kikapta kezemből a cigimet, és mélyen beleszívott. És ki is fújta egyből a füstöt.
Ahogy megvilágította az arcát a hold, megláttam, hogy ez a lány milyen gyönyörű is valójában. És elgondolkodtam, hogy vajon hogy jutott el erre a szintre.
-Szóval? –mosolygott rám.
-Mit szóval? –teljesen elfelejtettem, hogy mit is kéne tudnom. Teljesen összezavart ez a lány már ebben a pár percben.
-Szóval szükséged van-e pár örömteli pillanatra ma éjjel?- kérdezte, miközben ölét erősen hozzádörzsölte már meredező férfiasságomhoz.
Megragadtam derekát, és még jobban neki nyomtam ölemnek, hogy érezze, mit vált ki belőlem. Mindketten felnyögtünk. Ismeretlen érzések jártak át, mert eddig soha nem csináltam ilyet. Mindenkit elhajtottam, aki egy éjszakára akart magának.
Felálltam, de ő nem engedett el, hanem lábait derekam köré csavarta, és úgy simult hozzám, miközben ajkaival már nyakamat szívogatta. A cigit eldobtam a kezemből, a sörösüveget, mielőtt összetörtem volna, a párkányra tettem, és azután indultam el vele a házba. Még a nevét sem tudtam. Csak azt, hogy gyönyörű. Ő már útközben a kezével a nadrágomat bontogatta, én pedig belöktem lábammal a háló ajtaját, és lefektettem az ágyra, de ő egyből átfordított, így én kerültem alulra. Gyorsan kibontott a nadrágból, és kezébe véve legérzékenyebb szervemet, először kezét húzogatta fel és le, majd szájába vett, és úgy kezdett el izgatni. A hegyét kezdte el szopogatni, és belőlem egyből állatias morgások törtek elő. Azután az egészet szájába vette, és fogait néha végighúzta rajta, amit én már nem bírtam tovább, ezért most én fordítottam hirtelen magam alá, és lábai közé feküdve feljebb toltam a szoknyáját, és azt láttam meg, hogy nem volt rajta bugyi. Legalább azzal nem kellett foglalkoznom, de a necc harisnyát a kezeimmel eltéptem, hogy hozzáférhessek. Ezért szélesebbre tártam lábait, majd először ujjaimmal kezdtem izgatni, kettőt el is tüntettem benne, amitől felsikított, majd a nyelvemmel is rásegítettem. Heves iramban mozgattam benne ujjaimat, mikor éreztem az apró rángásokat körülötte, miközben teste vonaglott az ágyon, és körmeivel a lepedőt karmolászta. . Nyelvemmel eltüntettem a belőle csordogáló élvezet nyomait, és ujjaimat immár tettre kész férfiasságom váltotta fel. Elképzelhetetlen iramban hajtottam magunkat a beteljesülés felé, inkább csak neki akartam örömet okozni. A szobát az ő hangos kiáltásai töltötték be. Az első orgazmusnál nem álltam meg, legalább még négyszer hajtottam magunkat addig, míg nem felrobbantam, és belelövelltem élvezetem magjait. Most jutott azonban az is az eszembe, hogy nem is védekeztünk. Reméltem, hogy legalább tablettát, vagy valamit szed, nem kívánkoztam egyből apuka lenni.
Miközben a levegőt kapkodtuk, lehúztam róla a felsőjét, és melleit kezdtem el kényeztetni. Számmal kőkeményre izgattam mindkettőt, és egyik mellbimbóját fogam közé véve szívogattam tovább, amire ismét egy hangos sikoly volt a válasz. Ismét maga alá gyűrt, és derekamra ülve vezette magába újra férfiasságomat, és elkezdett rajtam lovagolni.
-Miért csinálod ezt??- kérdeztem meg hirtelen.
-Micsodát? –nézett rám mosolyogva, de kíváncsian. – Talán valami nem tetszik? – kérdezett vissza.
-Nem, dehogyis. Úgy tökéletes, ahogy van. Erre az egészre gondoltam. Hogy miért csinálod EZT!? Hogy minden éjjel kiállsz, és mindig más férfi ágyába bújsz?
-Ez hosszú történet. -mondta
Heves ütemben mozgott fel és le rajtam. De nem tartott sokáig, mert egyszer csak leszállt rólam, és kezdte visszahúzni magára a ruháit.
-Mit csinálsz? –kérdeztem
-Szerinted? – kérdezte mosolyogva. –Elmegyek. Mire gondoltál? Én max 1 órát vállalok, nem többet. És az…. Letelt.
-Szóval nekem most fizetnem is kéne? –kérdeztem, bár persze gondolhattam volna. Csak abban a pillanatban nem voltam még észnél.
-Hát, nem ingyen jöttem. –kezdett el dobolni kezével az ajtófélfán.
Az elején még nem gondolkodtam el azon, hogy fizetnem is kéne érte. Bár a bárban, ahol dolgoztam, nem kerestem rosszul, így bőven telt volna hasonló alkalmakra. Előkaptam a pénztárcámat, és elé dobtam egy ötszázast.
-Elég lesz? –kérdeztem
-Talán. Azzal a pénzt zsebre vágta, és el is ment.
Négy éve nem volt már ilyen jó éjszakám, és nem is találkoztam egy hasonló lánnyal sem. Olyan gyönyörű volt, nem értem, miért teszi tönkre magát. Talán ha nem ilyen munkája lenne, még hajtanám is magam, hogy megszerezhessem. De így?! Tudtam hogy felesleges, pedig annyira szívesen segítenék neki, hogy eltérjen erről az útról. Gondolatban meg is dicsértem magam, hogy milyen jó ötleteim is vannak nekem, így fejembe vettem, hogy valóban ezt fogom cselekedni. Először azt kellett kiderítenem, hogy vajon ezen kívül hol dolgozik. Lehet, hogy láttam már, csak nem tűnt fel?! Mindegy. Ma este éjfélre mentem dolgozni, és már fél 12 volt, ideje volt készülődnöm. Gyalog 10 percre volt a bár, így legalább a fejemet is kiszellőztethettem. Mikor odaértem, vágni lehetett a füstöt. Beköszöntem Jack-nek, és be is álltam a pulthoz. Ma elég nagy bevétel volt. Percenként kért valaki valamit. Egyik pillanatban láttam, hogy mindenki a színpad köré tömörült, és a takarás miatt nem láttam, hogy miért. Közelebb mentem, hogy szemügyre vehessem, és megláttam, hogy ez a ma esti barna lány volt. Ott táncolt a rúdon a férfiak előtt, akik mocskosabbnál mocskosabb gondolatokat mondtak egymásnak, hogy mit csinálnának vele, ha egy éjszakára elmenne velük. Legszívesebben mindet megöltem volna. És már megint ez. De itt volt az alkalom, hogy megtudjam, ki is ő, ezért az irodába rohantam, hogy megkérdezzem Jack-et, hogy még is ki ő.
-Ki az a barna lány, aki kint táncol éppen?
-Ő az új lány. Tegnap kezdett. Kristennek hívják, és… hát elég tehetséges abban, amit csinál. – mondta úgy, hogy egyből tudtam, mire gondolt. Neki is megvolt már valószínűleg. De hát ez már megint miért zavar engem?!
-Értem. És melyik napokon dolgozik? – kérdeztem.
-Csütörtökön és szombaton.
-Rendben, köszönöm-mondtam, és ki is söpörtem az irodából.
Egész este a lányt figyeltem. Kristen. A neve is csak olyan szép volt, mint ő maga. 2 órán keresztül szórakoztatta a férfiakat, de azt nem engedte, hogy hozzá nyúljanak. Nekem még fél órán keresztül kellett a pult mögött dekkolnom, de amikor megláttam, hogy Kristen sírva rohant ki az épületből, utána futottam. Először nem találtam, de utána megláttam az épület mellett ülni a földön, és fejét a két lábára hajtotta. Odamentem hozzá, és szembe vele letérdeltem.
-Mi a baj? – kérdeztem
-Hagyj békén!- kiabálta, és két kezével mellkasomnak támaszkodva próbált eltolni.
-Én csak segíteni szeretnék- mondtam, és kezeimet a vállaira tettem, amitől megborzongott.
Felnézett rám közben, és amikor meglátott, azonnal a nyakamba ugrott, és átölelt. Gondolom eddig nem ismert fel.
-Legalább végre valaki, akit ismerek- mondta halkan.
Visszaöleltem, és ahogy törékeny teste hozzám simult, éreztem, hogy remeg.
-Mi történt? –kérdeztem
-Bent a férfiak mind mocskos állatok, és nem értenek a szép beszédből, mikor azt mondom, hogy NEM. –mondta.
-Bemegyek, és szétrúgom a seggüket, ha bántanak. –mondtam. De én magam is meglepődtem a szavaimon, mint ahogy Kristen is.
-Miért vagy velem ilyen? –kérdezte
-Milyen? –kérdeztem vissza
-Ilyen kedves.
-Nem tudom.
-A többi férfi mind elítél engem. Soha nem szoktam újra találkozni azokkal, akik már egyszer megkaptak egy éjszakára.
-Még véletlenül sem?
-Még véletlenül sem. –válaszolta.
Tehát akkor én most valamilyen nagyon szerencsés véletlen folytán találkozhattam vele újra, vagy a sors sodorta őt az utamba. Nem érdekelt milyen a lány múltja, az sem, hogy most mit csinál. Megakarom őt változtatni. Bár jogom nincs hozzá, de tenni fogok róla, hogy az enyém legyen.
-Gyere el velem vacsorázni. – mondtam.
-Micsoda?
............. (folytatjuk)...............
