27.fejezet/2

Sziasztok! Na nem mondok semmit, csak hogy bocsánat, bocsánat bocsánat! Jó olvasást!
Puszi, Bella

27.fejezet/2

Kristen szemszög

Valamikor az éjjel felriadtam, és csodálkoztam, hogy mit keresek a hálóban, de aztán rájöttem, hogy Rob hozott be az este, mivel édesen szuszogott mellettem. Muszáj volt kimennem a fürdőbe, és elég sokáig ott is maradtam, mert újra rám törtek az emlékek, és a sírás. Leültem a zuhanykabinba, és megnyitottam egy kicsit a langyos vizet, és magamra folyattam. Nem tudom, ismét meddig ülhettem ott, mert megint csak arra eszméltem föl, hogy Rob jön be a fürdőbe, és magához húz.

-Miért nem szóltál, hogy baj van? – kérdezte.

-Mert nem akartalak felébreszteni.- mondtam

-Na jó, most figyelj, mert csak egyszer mondom el! Ne érdekeljen, hogy felébresztesz, vagy nem is tudom én mi még. Szólj, ha valami gond van, mert melletted szeretnék lenni!-mondta, amitől ismét könnyek szöktek a szemembe, de most csak amiatt, amit mondott.

-Nem tudod, mennyire szeretlek!-mondtam

-De tudom, és ez épp elég. Én is nagyon szeretlek, az életemnél is jobban! –mondta, majd lehajolt hozzám egy csókért.

Olyan régóta vágytam már a csókjára, amit tegnap este nem is kaptam meg. Éhes vadként csaptam le rá, és egyben meg is nyugtatott vele, mert ezzel is csak a törődést éreztem benne. Mikor elszakadtunk egymástól,  belefúrtam arcomat mellkasába, és beszippantottam az illatát. Kicsit feljebb emelve a fejem ajkaimmal elkezdtem puszikkal beborítani mellkasát, majd egyre feljebb haladva már a nyakánál jártam.

-Kris… mit csinálsz?

-Nem látod?!

-De, és nagyon is jól esik, de ezt most tudod, hogy nem kéne.

-Tudom.. de annyira hiányzik az érintésed… és most leginkább csak az tud megnyugtatni. –mondtam, és újra belekezdtem abba, amit csináltam.

És mostmár ő sem ellenkezett. Derekamnál fogva húzott magához, és állam alá nyúlva ajkával vészesen közeledett az enyém felé. Először csak végig húzta ajkait enyémeken, majd megcsókolt, én pedig reszkettem, mint a nyárfalevél. Az érzések, amik ilyenkor átjárnak, mindent elfelejtetnek velem, ilyenkor csak Őt látom, és mindenről megfeledkezem. Ha nem tartott volna, tuti összeesem. Elhátrált velem az ágyig, leült rá, és az ölébe húzott, én pedig lábamat rögtön átkulcsoltam dereka körül, és úgy húzódtam hozzá még közelebb, hogy még egy papír sem fért volna el köztünk.

Közben tenyerével hátamat simogatta, miközben nyelve táncba hívta az enyémet. Én közben hasánál kaparásztam, és ujjaimat próbáltam bevezetni alsója alá, de akkor derekamhoz szorítva kezemet állított meg.