2011. április 25., hétfő

Észrevételek

Sziasztok :) Na mint észrevettem, sokatoknak nem tetszett az, hogy Rob így viselkedett ebben a babás dologban. És köszönöm, ha leírjátok, ha valami nem tetszik. Amúgy higgyétek el, mindennek van valamilyen oka, és most sokan azt gondoljátok, hogy Robnak Kristen csak a szexre kell, hát ebben most nincs igazatok, mert Rob tényleg szereti Kristent, és aggodalomra semmi ok, ezt az ügyet meg majd szépen lerendezem, hogy visszatérjünk a romantikus Rob-hoz, és ne csak a kanos férfi látszódjon/érződjön belőle. A friss szerdán este jön majd egyébként :) 
Puszi, Bella

2011. április 24., vasárnap

24/2

Sziasztok. Nem fűznék most hozzá semmit, ne utáljatok, amiért ilyen soká jött a friss :$ Köszönöm a 10 komit :) Jó olvasást!
Puszi, Bella

24.fejezet/Part 2

Kristen szemszög

Reggel éreztem, hogy Rob ujjait végig húzza gerincem mentén, és így oda-vissza csinálta ezt még párszor, mire kezdtem ébredezni. Felemeltem fejemet, és belenéztem gyönyörű szemeibe, elvesztem bennük, rámosolyogtam, majd felé nyújtóztam, hogy megkaphassam a reggeli csókomat. Ajkaimat övére nyomtam, és már kezdtünk belemelegedni a dolgokba, és már csak azt éreztem, ahogy fölém tornyosul, én pedig lábaimat dereka köré fonva húzom magamhoz közelebb. Úgy faltuk egymás ajkait, mintha az életünk múlna rajta, de nem élvezhettük sokáig, ugyanis levegő hiány miatt elkellett szakadnunk egymástól. És amúgy is, ma elkellett mennem a nőgyógyászhoz, hogy kiderüljön, lett e valami következménye a tegnapi kis dolognak. Én nem bántam volna, de nem  most, hanem majd pár évvel később. Nem akartam úgy járni, mint akiket a tvben mutatnak, a tini szülők.

-Rob, elkéne mennem a nőgyógyászhoz. –mondtam
-Ühüm…. –dünnyögte, miközben nyakamat borította be apró puszikkal.
-Rooob, nem is figyelsz rám. –mondtam kissé mérgesen
-Dehogy is nem, figyelek én. El kell menned a nőgyógyászhoz, és, mi tart vissza?
-Hát, hogy mi?! Te!-mondtam mostmár mosolyogva
-Így nem fogok eljutni odáig, ha nem kelünk ki az ágyból. Majd utána folytatjuk. Ígérem!
-Hmm, nem hangzik rosszul. Írass fel valami bogyót. –mondta
-Nem fogom elfelejteni.

Lassan kikeltem az ágyból, de Rob még mindig ugyanolyan lista volt. Bár éhes szemekkel követte végig, amíg összeszedem a szanaszét hajigált ruháimat. Haza rohantam még előtte. Itt még azt sem tudtam, hol van a kórház, nem hogy nőgyógyászom lenne. Gyorsan fellapoztam a telefonkönyvet, hátha találok benne valakit, és szerencsére sikerült is. Egyből telefonáltam, és azt mondta, egy fél óra múlva tud is fogadni. Remek, már csak oda kell találnom. És rendbe szedni magamat. 10 perc alatt végeztem is, majd a neten gyorsan megnéztem, hol is van a kórház. Kb. egy 15 perc séta. Elindultam, és szerencsémre könnyen oda is találtam. A recepción megérdeklődtem, hanyadikon találom a nőgyógyászatot, és a nő kedvesen eligazított. Beszálltam a liftbe, és benyomva a 2-es gombot, egyre idegesebb lettem. Eddig nem voltam, de mostmár kezdtem az lenni. Mi van, ha már túl késő, és megtörtént a dolog? Lassú léptekkel szálltam ki a liftből az üres folyosóra, és leültem egy székre. Idegesen doboltam a kezemmel a térdemen, mire végre kinyílt az ajtó, és kijött rajta az asszisztens, és behívott.

-Kristen Stewart? –kérdezte
-Igen.
-Kérem fáradjon be.

Bementem a rendelőbe, ahol a doktornő (szerencsére nő) üdvözölt, és egyből kérte, hogy üljek fel a székbe. Közben felvette az adataimat, amit bediktáltam neki, így felkerültem a betegek listájára. Majd miután ezt befejezte, teljes figyelme az enyém volt, és vagy 20 féle kérdést felsorolt.

-Mi a probléma? –kérdezte
-Hát szóval – nem tudtam, hogy kezdjek bele, de mivel ez egy nőgyógyász, így talán jobban megtudok nyílni – amikor először voltunk együtt a barátommal, elfelejtettünk védekezni, és hát, aggódunk, hogy esetleg ennek lett valami következménye. És azért jöttem, hogy ezt most kiderítsük.

-Értem, hát, akkor most elvégzünk egy ultrahangos vizsgálatot.

A nő bekente a hasamat, és ráhelyezte az ultrahangos fejet, és elkezdett vele a hasamon körözni. Már majd megevett az idegesség, mikor bejelentette, hogy még nem volt késő, a baba nem fogant meg, és most abban az időszakban vagyok, hogy még nincs megtermékenyíthető petesejt. Elégedettem fújtam ki a levegőt. Még elvégzett néhány vizsgálatot, hogy tényleg igaz legyen, majd felírt nekem egy fogamzásgátlót, amit a patikában ki is váltottam, miután eljöttem a kórházból. Boldogan rohantam haza Robhoz, aki még mindig egy alsógatyában ült mostmár éppen a konyhában, és bögre kávét szürcsölgetett éppen, bár szegény nehezen találta a pohár szélét.

-Szia –köszöntem be neki.
-Szia –köszönt vissza, és mostmár élénkebb volt, mert egyenes ülőhelyzetbe vágta magát, és kíváncsian méregetett.
-Na mi volt? –kérdezte
-Hát…. –kezdtem bele lehajtott fejjel – kicsit húzni akartam az agyát.
-Na szóval….
-Bökd már ki Kristen!!!
-Na szóval nem vagyok terhes.

Ekkor egy elégedett sóhaj kúszott ki a száján, mint nekem a rendelőben.

-Na most megkönnyebültem. –mondta
-Gondolj bele, én milyen ideges voltam egész végig.
-Elhiszem. Na de hol is tartottunk, mielőtt elmentél? –kérdezte, közben már felém közeledett.
-Nem hiszem el, hogy lehetsz egyfolytában ilyen kanos? Eddig nem voltál ilyen.
-Mert eddig nem tudtam, hogy mit tudsz.
-Hát bazd meg Pattinson!! Csak erre kellek? –kérdeztem
-Nem. –mondta, de közben már addig hátrált velem, hogy a hátam a falnak nyomódott, így már nem volt menekülésre lehetőség.
-Nekem te kellesz. Mindenben. Mindenkor. Csal te kellesz nekem Kristen. –súrolta ajkaival nyakam hajlatát, majd arcomat, majd ajkait enyémekre tapasztotta. Karjaimat nyaka köré fonva húztam még közelebb magamhoz, még egy papír lap se fért volna közénk. Nyelvünk vad táncot járt, közben Rob fenekem alá nyúlva megemelt, és ismét felfelé tartott a hálóba. Ezt a lépcsőt úgy látszik, sosem kell megjárnom egyedül….

Újabb díj :)

Kaptam egy újabb díjat, szám szerint a másodikat Noémi-től. 


Írj magadról 7 dolgot!

1.Hatalmas Robsten rajongó vagyok.
2.Mindenféle zenét szeretek. 
3.Szeretem az állatokat
4.Egyszer szeretnék eljutni Amerikába, azon belül is Los Angelesbe. 
5.Szeretek blogolni. 
6.Szeretek olvasni.
7.Kedvenc évszakom a nyár

Add tovább 7 embernek, belinkelve a blogjukat!

2011. április 18., hétfő

Édes jó isten, RS is REAL *-*

Mint tudjátok, tegnap volt a WFE premierje New Yorkban, és amint édes párocskánk elhagyta a helyszínt, készültek képek, amikor Rob megcsókolta Krist az autóban. Egészen közeli képek vannak. ROBSTEN IS REAL!!!!!



2011. április 15., péntek

24.feji part 1

Sziasztok. Most nem fűznék hozzá semmit. Jó olvasást! És szomorú vagyok, mert nem lett meg a kért 10 komi, no de mindegy, azért még szeretlek titeket. Csak ha egyszer tudtok 20an is komizni, ha kérem, akkor most 10 komi meg se kottyant volna. Na de ez van. 
Puszi, Bella

24.fejezet/Part1

Kristen szemszög

Gyors tempóban lovagoltam rajta fel és le, mígnem újra elért volna minket a beteljesülés, vagyis engem még igen, de Rob hirtelen kirántotta magát belőlem, és hasamra lövellte magját. Legalább most elővigyázatosak voltunk. Lehajoltam hozzá egy csókért, amit hevesen viszonzott is. Hátamat simogatta közben, és derekamat megfogva átfordított, így ismét alulra kerültem. Rob egy pillanatra leszállt az ágyról, és kivett az éjjeliszekrényből egy csomagot, és kibontva felhúzta az óvszert egyből magára, és visszagördülve fölém ismét belém hatolt a ma este folyamán már sokadjára, de még mindig nem untam rá, sőt, újra és újra érezni akartam magamban. Most, hogy végre túlestem rajta, és azzal, akit mindennél jobban szeretek, boldog voltam. Na nem mintha  ez számított volna, és e nélkül nem lettem volna az, de örülök, hogy már testileg is így összepasszolunk. Úgy feküdtem az ágyon megint, mint aki nem is ezen a bolygón van, teljesen elveszve éreztem magam a hatások miatt. Erőtlenül gyűrtem magam alatt a lepedőt, miközben Rob mellettem kapaszkodott az ágytámlámba, és meg sem állt. Mikor ismét elértünk a csúcsra, Rob kihúzódott belőlem, és legördülve rólam a mellkasára vont, én pedig ráhajtottam a fejem, és még mindig szaggatottam vettem a levegőt .Ahogyan ő is. Mikor végre mindketten lenyugodtunk, Rob elkezdett alakzatokat rajzolni az ujjával a hátamra, amitől végig libabőrös lett a hátam. Lassan elszenderedtem Rob-on.

Robert szemszög

Nem gondoltam, hogy ilyen csodálatos lesz ez a dolog Kristennel. És még boldogabb voltam, hogy én voltam neki az első. Bár ezt nem tudom honnan, de éreztem. De viszont kicsit megrémisztett, hogy elfelejtettük az elején az óvszert, remélem, még nem késő. Nem azt mondom, hogy nem szeretnék gyereket, de még nem most. Nem jött el az ideje. Figyeltem, ahogy már Kristen szuszogott a mellkasomon. Olyan aranyos volt. És ahogy visszaidéztem magamban a nyögéseit, és amikor általam jutott a csúcsra, az elmondhatatlan. Én éreztem magam a világ legboldogabb emberének. Ha most meghallana valaki, tuti nyálasnak gondolna. Nem is voltam én ilyen ezelőtt. Erre jön ő, és felfordítja a világomat, és teljesen mást gondolok mostmár az életről. Lassacskán ezen gondolkodva engem is elnyomott az álom, de előtte még gyorsan betakartam magunkat, nehogy Kristen megfázzon.

Reggel, mikor felébredtem, édesem még mindig ugyanúgy feküdt rajtam, ahogy este. Édesen szuszogott a mellkasomon, én pedig ujjammal végigsimítottam haján, de úgy, hogy ne ébredjen fel. Azután a gerince vonalán, és ugyanígy vissza. Erre már elkezdett mozgolódni, és kinyitotta szemeit, azután pedig felnézett rám, és hatalmas mosoly terült el az arcán.

(Folytatás holnap………….)

2011. április 10., vasárnap

Töri

Sziasztok! A másik blogon felkerült a 25.fejezet végre :) Csak azért írom ide, mert ide most többen járkáltok, és hátha nem látjátok! 
Puszi, Bella

2011. április 8., péntek

23.fejezet

Sziasztok! Hát itt is lenne a következő fejezet. Mielőtt még leszeditek a fejemet az előző függővég miatt :D Nem is húzom az időtöket. Nem lett hosszú, de gondolom a lényeg megvan :D Jó olvasást! És ha lehet, most 10 db komit kérnék, ugyanis kíváncsi vagyok a véleményetekre, hogy szerintetek milyen lett EZ a fejezet :) 
Puszi, Bella


u.i: NAGYON NAGYON NAGYON BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT A VILÁG LEGTEHETSÉGESEBB, LEGGYÖNYÖRŰBB SZINÉSZNŐJÉNEK, KRISTEN STEWARTNAK!!! <3 <3 ezzel a fejivel kívánunk neki boldog szülinapot, és reméljük, hogy valami ehhez hasonlóan telik majd a sok kis apróság mellett :P :P

23.fejezet

Kristen szemszög

Ahogy végigdöntött az ágyon, folyamatosan nyakamat szívogatta, közben egyszeregyszer csókot nyomott ajkaimra, én pedig úgy kaptam utánuk, mint az éhes oroszlán a vad után. Egész testemben remegtem, és bizsergett a bőröm, ahol hozzámért. Végig simított oldalam mentén, és pólóm aljához érve, elkezdte azt felfelé tűrni. Én pedig csak feküdtem ott, mint egy darab fa, és hagytam, hogy hagy csináljon azt, amit akar. Feltűrte a pólóm, és én felemelve magam segítettem neki, hogy letudja húzni az egészet. De szégyenlős voltam. Sosem voltam még így pasi előtt, bár hiába látott már hasonló helyzetben, az esetben bikiniben Rob, akkor is. Így hirtelen kezeimmel eltakartam magamat. Rob pedig csak egy féloldalas mosolyt villantott fel.

-Ne takard el magad. Gyönyörű vagy. –mondta szerelmem elfúló hangon.

Én csak lesütöttem a szemem, de kezeimet nem vettem el magamról. Rob tolta fel őket a fejem fölé, és ismét egy csókot nyomott a számra. Ujjaival végig simított melleim között egészen a hasamig, aminek hatására apró libabőrök jelentek meg érintései nyomán. Ajkaival is végigkövette a nyomát, és a hasamat apró puszikkal borította be.

-Tudod Rob, én még senkivel sem voltam ÚGY. –mondtam halkan.
-Örülök, hogy én vagyok az első-mondta boldogan.
-De semmi olyat nem csinálok, amit nem szeretnél. Ezt tudnod kell. Ha le akarsz állítani, még megteheted, én megértem.
-Nem Rob, akarom! Szeretlek!
-Én is szeretlek! –viszonozta vallomásom.

Rob tovább folytatta, amit abba hagyott, és melltartóm kapcsához nyúlva hátam mögött kikapcsolta azt, majd lehúzta rólam, és ajkait egyből mellbimbóimra vetette, és kőkeményre szívogatta őket. Ismeretlen volt az érzés, de mégis jól esett. Ujjaival utána végig simított rajtuk, utána pedig áttért alulra. Kigombolta nadrágomat, és lassan lehúzta, és a vonalat a lábamon végig csókolta. A nadrágot ledobta a földre, és alulról indulva vissza, belső combomra apró puszikat hintett. Ujjait bugyim széléhez vezette, és azt is lehúzta, majd lábaim közé feküdt. Először ott is végigsimított ujjaival, majd éreztem, hogy az egyiket belém vezeti, amitől jóleső sóhaj hagyta el a számat. Nem gondoltam, hogy ez ilyen jó érzés lesz. Egyre gyorsabban kezdte el mozgatni az ujját, amitől én szaporábban is vettem a levegőt, majd egyszer csak a gerincem ívbe hajlott, és sikoltottam egy hatalmasat.

-Ahhh…. Rob….- kiáltottam hangosan a nevét.

Mostmár Rob is kezdte bontogatni a még rajtalévő nadrágját, majd ledobta azt is a földre az alsójával együtt végre megpillanthattam elég méretes szerszámát. Megfogta kezemet, és rávezette, én pedig rámarkoltam. Soha ezelőtt nem csináltam még ilyet, így nem is tudtam, mit csináljak, de valahogy ösztönösen jött a dolog. Feltérdeltem az ágyon, majd Rob-ot hanyatt döntöttem, majd fölé hajolva először kezemet húzogattam fel és le rajta, majd számmal is megérintettem. Hallottam, hogy már Rob is elég szaggatottam veszi a levegőt. A tetejét kezdtem el szopogatni, majd eltüntettem az egészet a számban. Az újabb ismeretlen érzés ez volt. Egyre gyorsabban mozgattam rajta számat, mikor megéreztem Rob magját a számba lövellni. Egy kissé furcsa volt így elsőre, de hát mindent elkell kezdeni egyszer. Hirtelen felrántott magához, és ajkaimra tapadt ismételten. Azután ismét végig döntött az ágyon, és felém tornyosulva óvatosan belém hatolt. Először elég fájdalmas érzés volt, de néhány másodperc után már nem éreztem semmit. Először lassan kezdett el mozogni, majd egyre gyorsabb tempóra váltott. Csípőmbe kapaszkodva hajtotta még jobban magát, mikor elért az első gyönyör, és fel-fel sikoltottam a gyönyörtől. Rob néhány másodperccel követett engem, és most tudatosult ezzel együtt bennem az is, hogy bizony a védekezésről megfeledkeztünk. És ezzel együtt egy kisebb pánik lett úrrá rajtam.

-A francba-morogta az orra alatt Rob.
-Elfelejtettünk…. –mondtam, de Rob közbeszólt.
-Védekezni, tudom, istenem, ne haragudj. Felelőtlen voltam.
-Holnap elmegyek a nőgyógyászomhoz, és majd iratok fel tablettát magamnak.
-Rendben. Remélem, nem késő.

Tudtam mire gondol Rob. Én sem szerettem volna ilyen fiatalon anya lenni. Majd pár évvel később, mikor már érettebbek leszünk.

-Nyugi. –simítottam végig az arcán. – Nem lesz semmi gond!- mondtam.

Rob még mindig bennem volt. Lábaimat derekára kulcsoltam, nehogy egy centivel is eltávolodhasson tőlem. Jó érzés volt, ahogy kitöltötte bensőmet. Ahogy egybe olvadtunk, mint egy kirakós. Felültem, és ismét végig döntöttem az ágyon, így muszáj volt kihúzódnia belőlem, de nem hagytam sokáig, ugyanis derekára ülve ismét magamba vezettem. Lassan kezdtem el mozogni rajta, közben körmeimmel hasának alját kaparásztam a jóleső érzésektől. 

2011. április 7., csütörtök

22.fejezet

Sziasztok! Bocsánat a sok kimaradásért. De itt lenne a feji, és én nem is húzom az időtöket :P Jó olvasást!
Puszi, Bella

22.fejezet

Rob szemszög

Miután Kristen otthagyott a srácokkal, elmondtam nekik, hogy megbocsájtott, és hogy végre minden rendben van köztünk. Aminek én annyira örültem, hogy arra gondoltam, Kristent át is hívom éjszakára. Terveztem is egy két dolgot, de az meglepetés. Sosem voltam az a romantikus fajta, de most, hogy van kiért ilyeneket csinálni, bármit megteszek. Sosem telt még ilyen lassan egy nap sem, mint a mai. Egész nap csak az estén pörgött az agyam. És mivel a héten a többi napon nem kell már suliba jönni, mert a tanárok közös kirándulásra mennek, vagy mi a tökömre. Így az egész hét szabad volt. Már az ebédlőben ültünk a srácokkal, mikor szerelmem besétált az ebédlőbe, és egyből felém vette az irányt egy hatalmas mosoly kíséretében. Kinyújtottam felé kezem, és magamhoz rántva egyből ajkaira tapasztottam az enyémet. Most hamar abba kellett hagynunk, ugyanis nem akartam semmilyen közönséget a dolognak.

-Végre vége a napnak – mondta kinyújtóztatva tagjait Kristen .
-Végre. És a héten már nem is kell többször jönni. –mondtam
-Micsoda, miért nem? –kérdezte kíváncsi tekintettel.
-Mert valami szarra mennek el a tanárok. Így nem kell csinálni semmit. És arra gondoltam, hogy átjöhetnél ma este ismét hozzám. –mondtam
-Hát, ha ennyire szeretnéd –incselkedett velem.
-Persze, hogy szeretném…. –mondtam.
-A bugyidat otthon hagyhatod- incselkedtem most vele én is.
-Micsoda?-kapta fel a fejét
-Csak vicceltem. –mondtam mosolyogva.

Bár mondjuk ahogy elgondolkodtam a dolgokon, már eléggé régen együtt vagyunk ahhoz, hogy az ágyban is kipróbáljuk magunkat. Lehet, ezt is bekéne tervezni az estére, remélem, Kristennek sem lenne ellenére.

-Idióta-mondta, és beleütött az öklével a karomba.
-Tudom. Na de gyere, menjünk. Hazaviszlek.
-Rendben.

El is indultunk ki a kocsimhoz, és indultunk is haza. Kristen felvágta a lábát az műszerfalra, így rálátásom nyílt iszonyat vékony lábaira. És belegondoltam, amikor ez a derekamat ölelte át. Megráztam a fejemet, hogy kiszálljanak belőle ezek a gondolatok, és inkább az útra figyeltem .Az egész utat csendben tettük meg. Kitettem Krist a házuknál, és egy hosszú csókot nyomva szájára, mondtam neki, hogy olyan 7 és 8 óra között eljövök érte. Ugyanis még mindig nem engedtem, hogy este egyedül kószáljon. Mikor hazaértem, egyből rá is tértem a lényegre. Mindent előkészítettem. Én magam sem tudom honnan, de a hűtőben találtam egy mirelit csirkét, amit szerintem anyám csempészett oda. Megnéztem, és a szavatossága még jó volt, ezért gondoltam, azt megcsinálom. Anyámat felhívtam, és kihangosítva a telefont, hajtottam végre az utasításait.

Kristen szemszög

Alig vártam, hogy végre újra lássam Robot, mivel egy közös óránk sem volt. Amit pedig az ebédlőben említett, ugyan csak viccből, de engem akkor is megrémített. Nem készültem még fel az ilyesmire, pedig gondoltam, hogy valószínűleg ma megtörténik. Görcs szorult a hasamba, de az idegességtől, és az izgalomtól egyszerre. Rob kidobott otthon, és én egész délután azzal foglalkoztam, hogy rendbe tegyem magam. Leborotváltam a lábam, és hát OTT is, nagy nehezen. Megfürödtem, a hajamat besütöttem, utána pedig beköltöztem a ruhás szekrényembe. 2 órás válogatás után sikerült megtalálnom a megfelelő darabot. Soha az életben nem volt még rajtam egyik darab sem, csodálkoztam is, hogy ilyenek vannak a szekrényemben. Egy fekete latex nacira, egy fehér tunikára, és egy fehér szegecses magassarkúra esett a választásom. Amikor felvettem, és beálltam a tükör elé, még csinosnak is éreztem magam. Csak ne görcsöltem volna annyira. Már 7 óra elmúlt 10 perccel, mikor meghallottam a csengőt. Eszeveszett iramban rohantam le, és kinyitva az ajtót egyből Rob karjaiba vetettem magam, mintha már 2 hónapja nem láttam volna. Rátapadtam ajkaira, és összevissza puszilgattam.
-Azta rohadt Kristen!! Iszonyatosan gyönyörű vagy. –mondta Rob rekedt hangon.
-Hát, köszönöm… de szerintem nem nagy szám-hebegtem fülig pirulva.
-Azt majd én eldöntöm, gyere, menjünk .-mondta.

Elindultunk Rob háza felé, kéz a kézben andalogva, és amikor beléptünk, a lélegzetem is elállt. A konyhából jó illatok jöttek kifelé, és a ház tele volt pakolva gyertyákkal.

-Úristen Rob, ezt nem kellett volna. –mondtam.
-Ugyan már, érted mindent Kris.

Sosem voltam az az érzelgős típus, de most mégis könnyek szöktek a szemembe. Amiket Rob észrevéve le is csókolt azonnal. És ezzel együtt a számra is kaptam egy apró puszit. Majd leültetett az asztalhoz, és tálalta a vacsorát. Nekiláttunk, ami nagyon finom volt. Meg is dicsértem érte. Amikor végeztünk vele, elég átható pillantásokkal kezdett fürkészni engem. Az arcomba pedig ismét beleszökött  vér. Nem szerettem, amikor ennyire bámulnak. Aztán hirtelen felállt, és felém jött, majd felhúzott a székről, és az emelet felé kezdett húzni. A pillangók ismét a hasamba költöztek, aztán mikor beértünk a szobába, és Rob lassan számat kezdte csókolni, azután pedig áttért a nyakamra. Hirtelen hátrálni kezdett velem, majd ledöntött az ágyra………….

ÖRDÖGI VIGYOR HAHAHA :D :D következő rész :D

Kristen ruhája

2011. április 5., kedd

Bocsánat

Szisztok! Szeretnék bocsánatot kérni, amiért ilyen régóta nem volt friss!!! :$ És tudom, mára ígértem, de nem tudom ma sem hozni :$ holnap, vagy holnapután, de nem mondok pontos időpontot már. A másik blogon viszont hétvégén lesz, vasárnap új feji.