22.fejezet

Sziasztok! Bocsánat a sok kimaradásért. De itt lenne a feji, és én nem is húzom az időtöket :P Jó olvasást!

Puszi, Bella

22.fejezet

Rob szemszög

Miután Kristen otthagyott a srácokkal, elmondtam nekik, hogy megbocsájtott, és hogy végre minden rendben van köztünk. Aminek én annyira örültem, hogy arra gondoltam, Kristent át is hívom éjszakára. Terveztem is egy két dolgot, de az meglepetés. Sosem voltam az a romantikus fajta, de most, hogy van kiért ilyeneket csinálni, bármit megteszek. Sosem telt még ilyen lassan egy nap sem, mint a mai. Egész nap csak az estén pörgött az agyam. És mivel a héten a többi napon nem kell már suliba jönni, mert a tanárok közös kirándulásra mennek, vagy mi a tökömre. Így az egész hét szabad volt. Már az ebédlőben ültünk a srácokkal, mikor szerelmem besétált az ebédlőbe, és egyből felém vette az irányt egy hatalmas mosoly kíséretében. Kinyújtottam felé kezem, és magamhoz rántva egyből ajkaira tapasztottam az enyémet. Most hamar abba kellett hagynunk, ugyanis nem akartam semmilyen közönséget a dolognak.

-Végre vége a napnak – mondta kinyújtóztatva tagjait Kristen .

-Végre. És a héten már nem is kell többször jönni. –mondtam

-Micsoda, miért nem? –kérdezte kíváncsi tekintettel.

-Mert valami szarra mennek el a tanárok. Így nem kell csinálni semmit. És arra gondoltam, hogy átjöhetnél ma este ismét hozzám. –mondtam

-Hát, ha ennyire szeretnéd –incselkedett velem.

-Persze, hogy szeretném…. –mondtam.

-A bugyidat otthon hagyhatod- incselkedtem most vele én is.

-Micsoda?-kapta fel a fejét

-Csak vicceltem. –mondtam mosolyogva.

Bár mondjuk ahogy elgondolkodtam a dolgokon, már eléggé régen együtt vagyunk ahhoz, hogy az ágyban is kipróbáljuk magunkat. Lehet, ezt is bekéne tervezni az estére, remélem, Kristennek sem lenne ellenére.

-Idióta-mondta, és beleütött az öklével a karomba.

-Tudom. Na de gyere, menjünk. Hazaviszlek.

-Rendben.

El is indultunk ki a kocsimhoz, és indultunk is haza. Kristen felvágta a lábát az műszerfalra, így rálátásom nyílt iszonyat vékony lábaira. És belegondoltam, amikor ez a derekamat ölelte át. Megráztam a fejemet, hogy kiszálljanak belőle ezek a gondolatok, és inkább az útra figyeltem .Az egész utat csendben tettük meg. Kitettem Krist a házuknál, és egy hosszú csókot nyomva szájára, mondtam neki, hogy olyan 7 és 8 óra között eljövök érte. Ugyanis még mindig nem engedtem, hogy este egyedül kószáljon. Mikor hazaértem, egyből rá is tértem a lényegre. Mindent előkészítettem. Én magam sem tudom honnan, de a hűtőben találtam egy mirelit csirkét, amit szerintem anyám csempészett oda. Megnéztem, és a szavatossága még jó volt, ezért gondoltam, azt megcsinálom. Anyámat felhívtam, és kihangosítva a telefont, hajtottam végre az utasításait.

Kristen szemszög

Alig vártam, hogy végre újra lássam Robot, mivel egy közös óránk sem volt. Amit pedig az ebédlőben említett, ugyan csak viccből, de engem akkor is megrémített. Nem készültem még fel az ilyesmire, pedig gondoltam, hogy valószínűleg ma megtörténik. Görcs szorult a hasamba, de az idegességtől, és az izgalomtól egyszerre. Rob kidobott otthon, és én egész délután azzal foglalkoztam, hogy rendbe tegyem magam. Leborotváltam a lábam, és hát OTT is, nagy nehezen. Megfürödtem, a hajamat besütöttem, utána pedig beköltöztem a ruhás szekrényembe. 2 órás válogatás után sikerült megtalálnom a megfelelő darabot. Soha az életben nem volt még rajtam egyik darab sem, csodálkoztam is, hogy ilyenek vannak a szekrényemben. Egy fekete latex nacira, egy fehér tunikára, és egy fehér szegecses magassarkúra esett a választásom. Amikor felvettem, és beálltam a tükör elé, még csinosnak is éreztem magam. Csak ne görcsöltem volna annyira. Már 7 óra elmúlt 10 perccel, mikor meghallottam a csengőt. Eszeveszett iramban rohantam le, és kinyitva az ajtót egyből Rob karjaiba vetettem magam, mintha már 2 hónapja nem láttam volna. Rátapadtam ajkaira, és összevissza puszilgattam.

-Azta rohadt Kristen!! Iszonyatosan gyönyörű vagy. –mondta Rob rekedt hangon.

-Hát, köszönöm… de szerintem nem nagy szám-hebegtem fülig pirulva.

-Azt majd én eldöntöm, gyere, menjünk .-mondta.

Elindultunk Rob háza felé, kéz a kézben andalogva, és amikor beléptünk, a lélegzetem is elállt. A konyhából jó illatok jöttek kifelé, és a ház tele volt pakolva gyertyákkal.

-Úristen Rob, ezt nem kellett volna. –mondtam.

-Ugyan már, érted mindent Kris.

Sosem voltam az az érzelgős típus, de most mégis könnyek szöktek a szemembe. Amiket Rob észrevéve le is csókolt azonnal. És ezzel együtt a számra is kaptam egy apró puszit. Majd leültetett az asztalhoz, és tálalta a vacsorát. Nekiláttunk, ami nagyon finom volt. Meg is dicsértem érte. Amikor végeztünk vele, elég átható pillantásokkal kezdett fürkészni engem. Az arcomba pedig ismét beleszökött  vér. Nem szerettem, amikor ennyire bámulnak. Aztán hirtelen felállt, és felém jött, majd felhúzott a székről, és az emelet felé kezdett húzni. A pillangók ismét a hasamba költöztek, aztán mikor beértünk a szobába, és Rob lassan számat kezdte csókolni, azután pedig áttért a nyakamra. Hirtelen hátrálni kezdett velem, majd ledöntött az ágyra………….

ÖRDÖGI VIGYOR HAHAHA :D :D következő rész :D

Kristen ruhája