15/2.fejezet

Sziasztok! Itt van a 15. fejezet 2. része, ami szintén egy amolyan átvezető rész csak, olyan semmilyen tartalmú. Köszönöm az előzőhöz a komikat! Jó olvasást!

Puszi, Bella 

15/2.fejezet

Rob szemszög:

Tényleg nagyon örültem volna, ha minden reggelem így indul. De tudtam hogy ez még korai, bár nagyon szerettem volna. Majd valamikor, hamarosan. Szerelmem felhúzta magát a mellkasomra, és ujjával a nyakamnál lévő gödröcskét simogatta. Eltűrtem a szeméből a haját, és ajkaimat ismét az övére nyomtam, érezni szerettem volna ismét az ízét. Egy ideig még kóstolgattuk egymást, majd a feje fölött a falon lévő órára pillantottam, ami azt mutatta, ha nem sietünk, akkor elkésünk.

-Kris, sietnünk kell, mert különben elkésünk.

-Oh.... sietek!- azzal kelletlenül lemászott rólam, de máris fáztam nélküle.

Bevonult a ruhájával együtt a fürdőszobába, és én is kikeltem az ágyból, és kerestem valami ruhát a szekrényben. Egy fekete farmerre, és egy világoskék V-nyakú pólóra esett a választásom. Kristen hamar végzett, mert már ki is jött, én pedig nagyot nyeltem, amikor megláttam, ugyanis egy csőfarmer, és egy kék matrózmintás top volt rajta.

-Gyönyörű vagy-mondtam.

-Köszönöm-pirult el vallomásom után.

-Mindjárt jövök, csak megborotválkozom.

-Rendben, addig én megyek, és csinálok valami reggelit, meg kávét, ha nem baj.

-Nem, dehogy baj. De megcsináltam volna én is. -mondtam.

-Nem, megcsinálom, legalább kész lesz, mire te is-mondta mosolyogva.

-Rendben, de sietek!

Én is bevonultam a fürdőbe, megborotválkoztam, állítottam valamennyit így is össze-vissza álló hajamon, majd ki el is indultam le. Már a lépcsőn megcsapta az orron a kávé illat, és a rántotta szaga. Kristen nem vette észre, hogy jövök, ezért a háta mögé lopakodtam, és hátulról öleltem magamhoz, majd belecsókoltam a nyakába, aminek hatására összerezzent karjaimban. Hátrafordult, és egy puszit nyomott ajkaimra, majd ellépett tőlem.

-Nagyon finom illata van. -dícsértem a munkáját

-Köszönöm. Tessék, itt a kávé, nem tudtam, hogy szereted, de tettem bele cukrot. Én kettővel iszom-mondta.

-Én is, szóval tökéletes lesz.

Elkezdtünk enni, és gyorsan, mert nem volt már sok időnk. Gyorsan megfogtuk a cuccainkat, és beülve a kocsimba, indultunk is a suliba. Egy valamitől féltem még egy kissé. Hogy mit fognak mindehhez szólni a suliban. Főleg azok a lányok, akik esetleg már régebben megfordultak már nálam. De leakartam zárni a múltat.

Leparkoltam, és kiszálltunk a kocsiból. Szerencsére az udvaron nem volt senki, csak a 2 csoport, Nikkiéké, és a mienk. Amikor megláttak minket, láttam, hogy egyből mosolyogni kezdtek. Kris a lányokhoz ment, én pedig a fiúkhoz.

Kristen szemszög:

Tetszett ez a reggeli ébresztő. Én is szívesen ébrednék minden reggel ugyanerre. De még nem most akartam tervezgetni. Ráérünk még arra egy kicsit később. Amikor odaértünk a suliba, egy kissé aggódtam, hogy mit fognak szólni a többiek. Gondoltam, hogy a lányok körében egy-két ellenségre teszek majd szert, ugyanis gondoltam, nem én voltam az egyetlen akinek Rob bejött. Még mindig elgondolkozom azon, hogy hogyhogy pont engem választott, mikor annyi szebb lány van még rajtam kívül. De nem panaszkodhatom, hiszen a főnyeremény mégis az enyém, és nem másé. Szerencsére az udvaron csak a mi csoportunk volt, és Robéké. Én a lányokhoz mentem, akik egyből mosolyogva fogadtak, és egyből kérdezősködni kezdtek.

-Szia. Nocsak nocsak. Mindent hallani szeretnénk-támadtak le egyből a kérdéseikkel.

-Hát-mondtam szemlesütve mosolyogva.

-Összejöttünk Robbal tegnap este. Anyámékkal mentünk vacsorázni a barátnőjéék családjához, de akkor még nem sejtettem, hogy hozzájuk. Bár ő sokkal később érkeztett meg. Azután beszélgettünk, és végül ez lett belőle.

-Jajj, annyira örülök nektek-sipította Ashley a fülembe, majd átölelt.

-És mi is-mondták a többiek, majd egy csoportos ölelkezés jött létre a lányokkal.

Felültem az asztalra, a lányok pedig a padra, én pedig eközben a szemeimmel Rob-ot sasoltam, és ő sem volt ezzel másképpen, mert egyből rátaláltam szemeire, amint ő is engem figyelt. Becsöngettek, a lányok elindultak, én pedig mondtam, hogy mindjárt megyek. Rob odajött hozzám, én pedig még mindig az asztalon ültem. Két lában közé lépett be, és közben nyomott egy csókot az ajkaimra, amitől teljesen elfelejtettem, hogy ki is vagyok valójában. Elszakadva ajkaimtól, a kezét nyújtotta, én pedig leugrottam az asztalról, és elindultunk befelé .Amint a folyosóra értünk, döbbent szempárokkal találtuk szembe magunkat.